. Ma Auguszta napja van.

Gyöngyöst képtelenség úgy említeni, mint egyszerűen egy várost, mert hatalmas területének legalacsonyabb és legmagasabb pontja között több, mint 850 méter a függőleges szintkülönbség! A mérete mellett látnivalókban való gazdagságával is megyeszékhelyhez méltó belvároson kívül ugyanis Gyöngyöshöz tartozik két neves magaslati üdülőhely (Mátrafüred és Mátraháza), na meg az ország teteje, az 1014 méter magas Kékestető is.

Gyöngyös város Heves megyében található, annak a második legnagyobb városa, a „Mátra Kapuja”. A Budapestről észak-keletre közel 80 km-re fekvő város a Mátra-vidék kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja, melynek lakossága 32 ezer fő.

Közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja. A város a történelem során többször is a tűz martalékává vált, hamvaiból főnixmadárként mindig újjászületett, mégis szinte minden történelmi korszakból őriz jelentős és szép emlékeket. A város lakóit a kíméletlen lángokra, a „vörös kakasra” a belvárosban egy szobor emlékezteti. A város hangulata egyáltalán nem őrzi a szomorú eseményeket.

A mátraaljai város elsősorban a pár éve megújult, mediterrán hangulatú Fő terével várja a látogatóit.

 

A település nevét Gungusként először 1261-ben említik, majd az Anjou Károly Róbert király 1334-ben Gyöngyöst mezővárosi rangra emelte és kiváltságokkal látta el. A szőlőművelés és a bortermelés, a városon áthaladó kereskedelmi utak és állandó piac miatt a város gyors fejlődésnek indult, amit segített a XIV. században a városba települt ferences rend is.

1546-tól 1687-ig Gyöngyös török uralom alá került, de mint szultáni magántulajdon védettebb lett, ezért a szőlőművelés bortermelés és a kereskedelem, különösen a borkereskedelem virágozhatott tovább. A XVII. század elején megjelentek az iparos céhek. A város a Rákóczi-szabadságharc során 1703-1705 között fontos szerepet játszott, de ez nem törte meg a török kiűzése után megindult városiasodást. Ekkor már a barokk stílusban épült épületek határozták meg a városképet.

Gyöngyöst és környékét súlyosan érintette az 1880-as évek végén a szőlőket kipusztító filoxéria, ami tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város. 1917. május 21-én, a kórház mosdójából kipattant szikra lángba borította a várost.

Hatalmas, tomboló tűzvész támadt, ami a város nagyobb részét romba döntötte, elpusztítva 549 házat, 1400 melléképületet. A katasztrófában 11 ember vesztette életét, és több mint 8000 maradt hajléktalan. Az oltást hátráltatta a vízhiány, így a tűzoltóvizet vasúti tartálykocsikon szállították, de erre a célra felhasználták a városban található borkészletet is!

A tűzvész után két nappal IV. Károly király és hitvese látogatta meg a várost. A király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagyértékű adománnyal is támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az I. világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város mai vonzó arculatát. 1945 után Gyöngyös a belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek, így a viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát.

A szőlő és a bor városához, a Heves megyei Gyöngyöshöz tartozó Farkasmály Gyöngyös és Mátrafüred közötti 24-es útról egy kis jobbra leágazó úton, a Sárhegy nyugati lábánál található. A területet Károly Róbert király 1327-ben Széchenyi Farkas fiának adományozta, vélhetően innen származik az elnevezése.

Az első pincéket még a XVIII. században vájták a Sárhegy andezit tufa rétegeibe, különleges mikroklímát teremtve a borok optimális érleléséhez. A zárt pincesort több mint 25 pince alkotta, középen a pincecsősz házával, aki figyelte a présházakat.

A világháború és az azt követő államosítások visszavetették az itteni szőlőtermesztést és a présházak is hanyatlásnak indultak. Csak az utóbbi években kezdték el felújítani a lepusztult állapotba került présházakat.

Az évszázados platánok mögött rejtőző, szépen gondozott pincék előtt egyedülálló módon kétszintes présházakat is találunk.

A Mátrai borvidék területén lévő pincesor régen a nagy mulatozások színhelye volt. Ma már sajnos az embereknek egyre kevesebb idejük van arra, hogy a barátokkal, ismerősökkel összejöjjenek, és vidám énekszóval ünnepeljenek meg egy-egy családi eseményt vagy a szőlőmunkálatok befejezését. A szokásos mulatságok emlékét idézve most már évről évre itt kerül megrendezésre az Ivó Napi Pincejárás, amelynek keretében bordalnokok is szórakoztatják a vendégeket.

Fürdőkultúra

A gyöngyösi strand 2007. május 14-én zárta be kapuit, több évtizedes üzemelés után, ugyanis az Európai Uniós szabályoknak megfelelően a vízforgató berendezés hiánya miatt felújítási munkálatokra volt szükség. A strand bezárása után nem sokkal megkezdődtek a munkálatok.

A régi medencéket lerombolták, majd újratervezték és újraépítették, így mostantól feszített víztükrű medencék üzemelnek, megfelelve a szigorú szabályoknak.

A felújítás után új nevet viselő Gyöngyösi Strand és Termálfürdő 2008. június 8-án nyitotta meg kapuit.

 

Állandó programok, rendezvények

Május közepén rendezik meg a Farkasmályi pincesoron az Ivó napi pincejárást, ahol borkóstolás, szabadtéri ökörsütés szerepel a programban. A több napos rendezvény másik helyszíne a város Fő tere. A mátrai borok kóstolása mellett itt népi iparművészek bemutatója és kirakodóvásár is szerepel a kínálatban. Természetesen minden évben megválasztják a város borát, amit szakmai és társadalmi zsűri ítél oda.

Kétévente júniusban rendezik meg a Mátrai Veteránautó Találkozót, ahol a ritkaság számba menő járműveket csodálhatunk meg. Ám ezek a szépen karban tartott autók nemcsak kiállítási díszként szerepelnek a Fő téren, hanem rali versenyen, ügyességi bemutatón mérik össze tudásukat.

A térség legnagyobb szüreti rendezvénye szeptemberben egész hétvégére szóló színes programmal várja a látogatókat. A mátrai borok bemutatója és kóstolója mellett a hagyományos szüreti felvonulásra is mindig sokan kíváncsiak.

Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Szerinte Magyart elhagyta a felesége és ez bosszúállásra sarkallja.
Bővebben >>