A hosszúnak tűnő forró napok után jövő enyhülést kihasználva Gyöngyös Visonta úti Idősek Klubja tagjai arra gondoltak, hogy itt lenne az ideje kirándulás keretében megnézni a Mátra jellegzetességeiből két LEG-et: Magyarország legmagasabban fekvő tavát, Sás-tó-t- és a Sás-tói Sóbarlangot.

Így kezdte el szervezni a Klub vezetője azt, hogy a kívánságunk teljesüljön. Ezt nagyon gyorsan kellett végrehajtani, mert az Idősek Klubja Visonta úti épületét /is/ energetikai fejlesztés keretében átalakítják és meghatározott napokon ezért nem lehet azt igénybe venni, mint Idősek Klubja tartózkodási helyet.

Szerencsére elképzelésünk és a Klubvezető elképzelése a gyakorlatban sikeresen valósult meg s nem utolsó szempontként igényünkkel/kérelmünkkel egyetértett az Üzemeltető Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Igazgatója, Intézményvezető is.

A szavakat tett követte, és végrehajtásra került ez a kulturális elfoglaltság, az önkormányzattól külön erre megszavazott pénzösszeg terhére.

Azt el kell ismerni, hogy ez a kirándulás is rossz előjelekkel indul, éjszaka esett, reggel csepegett az eső, azonban ez nem zavarta a lelkes tagságot. A jókedvet megalapozandó, még az Idősek Klubjában szerettünk volna elfogyasztani egy fokhagymás pirítós, teás reggelit, azonban ez nem valósulhatott meg egyszerű oknál fogva: a kenyér ehetetlenné vált. Ennek következtében már kissé melankolikus hangulatban indultunk útnak.

Először Magyarország legmagasabban fekvő tavát, Sás-tó-t néztük meg, mert a klubtagok nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy a sok éven keresztül való karbantartatlanságot - nem kevés pénzzel és munkaerővel - hogyan szüntette meg a Város Önkormányzata. Nem utolsó sorban az elmúlt időben kirándulók, pláne idősek már nem is voltak ezen a területen.

Megérkezvén azonnal a tópartra siettünk, ahol ismertető táblákból megtudhattuk, hogy ez a tó egy 1953-as lecsapolás következményeként alakult ki és már 1960-tól kezdődően elkezdődött a kiránduló hellyé való alakítása. Jelenleg a kikotort tó mintegy 1 m mély és kitűnő csónakázó és kiránduló hely minden korosztály számára. Külön érdekességet jelentettek számunkra a tavi kacsák, akik nem félve semmitől szinte a kezünkből ették ki mindennapi falatjaikat. Az etetés követő sétán megnéztük a tó faunáját és megelégedetten állapítottuk meg: Sás-tó visszanyerte, vagy inkább felülmúlta korábbi szépségét.

A part menti séta után mentünk a Sás-tó-i Kemping és Wellness Centrumban található Sóbarlangba ismerkedni annak működésével és hatásaival. Az igen készséges és talpraesett szakember szívesen ismertette, hogy milyen nagy munkát végeztek el, aminek következtében Magyarország legnagyobb területű, mintegy 73 négyzetméteres és 3 különálló teremből álló komplexummá vált. Pillanatnyilag 33.000 kg sótégla, sószikla került beépítésre, amelyek egy része parajdi, a másik része himalájai sótégla és természetesen granulátum. Ez a sótömeg a városi szennyeződéstől mentes, természetes környezetet imitált.

Nem volt idő az álmélkodásra, mert azonnal mindenki számára elkezdődött egy 45 perces komplex foglalkozás, aminek részét képezte a pihenni vágyók részére kialakított fény- és zeneterápia, mint a relaxálás elengedhetetlen momentuma. Ez a relaxálás annyira jól sikerült, hogy többen a jótékony hatású sópárában elaludtunk. Azok, akik fittebbek voltak, aktívan kerékpároztak a szomszédos teremben található 4 db kerékpáron, természetesen a jótékony sópárában. A terápia eredményeként erősödik az immunrendszer, növekedik a koncentráció képesség és nem utolsó sorban a sópára elősegíti a légúti megbetegedések hatékonyabb gyógyulását. Ezt a tiszta klímát a kristályos sópára biztosítja, így vált a Kemping és Wellness Centrum egészségmegőrző-gyógyulást elősegítő hellyé.

A klubtagok közül többen megfogalmaztuk azon igényünket, hogy erre a helyre szeretnénk ismét ellátogatni, mintegy egészségmegőrzést elősegítő centrumba.

A hazaúton tapasztalhattuk, hogy milyen szerencsénk volt az időjárással kapcsolatosan, hiszen egész úton csepegett az eső.

A kirándulás végét jelentette az, amikor az Üzemeltető Kistérségi Humán Szolgáltató Központ másik Intézményegységében közös meleg ebédet fogyasztottunk el. Ennek a biztosításáért külön köszönet illeti meg Lókódi úti dolgozókat. 

Összességében a Gyöngyös Visonta úti Idősek Klubja tagjai kissé fáradtak, de elégedettek voltak a kirándulással eltöltött nappal.

Borsi Miklós