Szent Erzsébet templom

A templom középkori eredetű, egykor temető vette körül. A 16. században elhagyatottan állt, később a 17. század első harmadától a ferencesek a szlovák ajkúaknak tartottak itt misét.

A következő évszázadban barokk stílusban átépítették. 1945-ben a templom, bombatalálatot kapott, boltozata beszakadt.  

Szent Bertalan templom

A városközpont legkiemelkedőbb épülete a Szent Bertalan templom. Első írásos emléke 1301-ből származik, valószínű azonban, hogy már korábban is létezett. A többszöri átépítések nyomán ma a templom kívül-belül barokk formát mutat. Csák Máté 1320-ban a templomot felgyújtotta, 1350 körül Szécsényi Tamás építette át a templomot. Ennek az építkezésnek az emlékét őrzi Szécsényi Tamás és első feleségének címertáblája, amely a hajó déli falán, kívül látható. A templomot a 15. század utolsó negyedében földesurai késő gótikus csarnoktemplommá alakították át. Hazánk egyik legnagyobb méretű városi temploma, különleges alaprajzzal, ún. tengelypilléres megoldással. A török időkben a templom többször leégett. 1741-ben megrepedt a szentély boltozata: az életveszélyessé vált gótikus szerkezetet lebontották és a templomot 1746-56 között barokk stílusban újjáépítették. 1772-73-ban készült el az északi, 1815-ben a déli torony. Az 1992-es restaurálásakor a tengelypillér két oldalán két-két nagyméretű gótikus ablak került elő.

A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony volt, ennek alapfalai ma is láthatók.

Egyházi kincstár

A Szent Bertalan út 3. sz. alatt találjuk a Felsővárosi plébániahivatalt, az egykori Almásy házat, vagy más néven a Szent Korona Házat. A kincstár épülete a Szent Bertalan templom mögötti utcán található. A házat Almásy Pál építtette 1784-ben a korábbi épület felhasználásával, Rábl Károly tervei alapján. Jelentősége a napóleoni háború idején nőtt meg, akkoriban több ízben is itt őrizték a magyar koronát 1806-1809 között. Ezért ez a ház mai neve. 1932-ben került egyházi tulajdonba, 1945 óta plébánia.Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak ki. A nagyterem mennyezetét Márton Lajos freskója díszíti. Az egyedülálló — az esztergomi után hazánk második legjelentősebb — egyházi gyűjteményben filigrán kelyhek, gótikus és barokk monstranciák, miseruhák, könyvek láthatók. A gyűjtemény világviszonylatban is egyedülálló voltát az adja, hogy a bőrtűs, filigrán kelyhekből mindössze tizennégy darab van a világon, ebből nyolc itt látható. Egy-egy kehely díszítéséhez több száz piciny fémgolyót használtak fel. Az emeleti folyosón fényképkiállítás látható az 1917-es tűzvészről.

Fő tér              

A templommal szemközt, új helyre került a város életében jelentős szerepet játszó Károly Róbert szobra. Kő Pál szobrász alkotása 1984-ben, a várossá válás 650. évfordulójára készült.

A 2000 nyarán megújult Fő tér sarkait három, a város címermotívumait — farkas, félhold, csillag — ábrázoló szökőkutas szobor zárja, a negyedik szökőkút a Gyöngyös és térségében meghatározó szőlő- és borkultúrát szimbolizáló szőlőfürt.

A Fő tér a felújítást követően az autós forgalom elől lezárt terület lett, a szép, új kandeláberekkel, padokkal, díszburkolattal különösen a nyár esti rendezvények idején kelt kellemes benyomást.

Zsinagóga

A Gyöngyös-patak partján áll az egykori zsinagóga épülete.

A városban már a középkorban éltek zsidók, a 19. század közepén a gyöngyösi volt Heves megye legnagyobb hitközsége. A zsinagóga építésére 1818-ban kaptak engedélyt. Az épület két év alatt készült el Rábl Károly tervei alapján. Ez 1917-ben leégett, majd újjépítették. Mellette emelték 1930-ban az új, ún. „nagy zsinagógát” Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján. A szamárhátíves ajtó- és ablaknyílások, a sok kis kupola teszi érdekessé az épületet.

A II. világ-háború alatt komoly károkat szenvedett. Jelenleg nem hitéleti célokat szolgál. 

Vármegyeház

A Gyöngyös-patak hídján átkelve találjuk az egykori megyei katonai kvártélyház, vagy más néven vármegyeház emeletes, zárt udvarú épületegyüttesét. A török hódoltság után merült fel annak az igénye, hogy a katonák elszállásolására megfelelő épület legyen. 1763-ban Grassalkovich Antal a gyöngyösi kvártélyház számára adott telket a megyének. Néhány évvel később megindult az építkezés. A dualizmus korában is huszárezredek állomásoztak az épületben. Az egykori huszárlaktanya 1929-ben nyerte el végleges formáját, ekkor vette meg az épületet a Földművelési Minisztérium állami méntelep számára.

Ferences templom és kolostor

A Barátok terén találjuk a Ferences plébániatemplomot és kolostort. A ferences ház alapítása az 1370 körüli évekre tehető, alapítója valószínűleg Szécsényi Frank és Simon. A templom legkorábbi részei — a torony és a szentély — a 14. századból valók. A törökök 1526-ban a kolostort és a templomot is kifosztották, a ferencesek azonban öt év alatt helyreállították. Érdekesség, hogy az 1500-as évek végén a török hódoltsági területeken csupán két kolostora maradt meg a ferenceseknek, az egyik Gyöngyösön, a másik Szegeden. A törökök utáni újjáépítés első szakasza 1717-27 között zajlott. A Gyöngyöst pusztító tűzvészek a templomot és a kolostort sem kímélték, ám a helyreállítás minden alkalommal gyorsan megindult.

A templom belsejében a főoltárt érdemes kiemelni. Az oltárkép Kranowetter Gábor alkotása az 1760-as évekből. Mellette kétoldalt Hebenstreith József faszobrai állnak. A szentély zárókövén az első építtető, a Báthory család címere látható. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális. 1907-ben Thaly Kálmán ekkor adta át azt a vörös márványtáblát, amelyet Bottyán Jánosra emlékezve, kriptája felett a szentély belső déli falán szenteltek fel.

Ferences könyvtár

A gyöngyösi Ferences könyvtár hazánk egyetlen középkori kolostor-könyvtár műemléke. A magyar könyvalkotás, a kódexírás és másolás első műhelye volt, így szerepe a hazai művelődéstörténetben páratlan. 1475-ből származó oklevél szerint már éltek ferencesek Gyöngyösön, valószínű, hogy a könyvtár alapítása is erre az időszakra tehető. A könyvtár állománya kezdetben csak néhány, az egyházi élettel, a szertartásokkal kapcsolatos könyv, missale, brevárium lehetett. A kolostor könyvtárában 16 ezer kötet található, közülük 170 ősnyomtatvány. 1998-ban került elő egy befalazott rejtekhelyről a magyarországi legrégebbi nyomtatott könyvritkaság.

Huszár Lajos Éremtár

Az érem- és emlékérem gyűjtemény Magyarország 1000-éves történelmét öleli fel Szt. István dénárjától a mai forint pénzekig.

Hű képet nyújt Európa 1000 éves pénzverési történelméről is.

Mátravasút

A múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás irányában találjuk a Mátravasút végállomását.. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között. A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a Pipishegyi Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása. A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.

A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falu után a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza barátságos tisztásán található.

Mátra Múzeum-Orczy kastély

A Mátra Múzeumnak helyet adó kastély a történeti dokumentumokból ismert udvarház helyén 1770-ben jön létre. Építtetője Orczy Lőrinc. A kastély mai formáját az 1824-26-os átépítés során nyerte el. Az átépítés a kor divatirányzatának megfelelően klasszicista stílusban történt.

A korábbi U-alakú épületet ekkor zárják be észak felől, s ezzel kialakul a napjainkig fennmaradt zárt belső udvar. Az épület külső homlokzati megjelenésével ellentétben a déli és nyugati szárny belső kialakítása során megőrizték a barokk tereket.

Az elmúlt ötven év során az épület múzeumi funkciója fokozatosan alakult ki. Az egyre bővülő múzeumi tevékenység, és a kastély, valamint kertje műszaki állapota tette szükségessé a teljes felújítást.

Erre, hosszas előkészítő munka után 2002-ben nyílt alkalom, Gyöngyös Város Önkormányzata, és az épület tulajdonosa, valamint a múzeum fenntartója, a Heves Megyei Önkormányzat közös programjának eredményeként. Megkezdődött a kastély és kert revitalizációjának és felújításának a tervezése, az épület és kastélykert műemléki feltárása. Az előkészítő munka eredményessége a sikeres ROP pályázatban nyilvánult meg, mely megteremtette az alapját a kastély és részben a park felújításának, korszerűsítésének.
 

A műemléki és történeti kutatások lehetőséget adtak arra, hogy a kastély egyes részein a korábbi barokk periódus építészeti emlékei is visszaállításra kerüljenek. Így lehetett kialakítani többek között a múzeum központi rendezvényterét.

A kert revitalizációja során a leglátványosabbak a kerítések és gloriettek felújításai.

Az Orczy kastélyban a helytörténeti, vadászattörténeti és az őslénytani kiállításokat tekinthetik meg a látogatók. Itt látható Magyarország egyetlen teljességében megmaradt mammut csontváza, mely nagy érdeklődésnek örvend. Első alkalommal 1970-ben állították ki a Mátra Múzeumban. A csontvázat egyébként 1949-ben Mátraderecskén találták meg egy ásatás során.

Az öt egységből álló állandó kiállítások forgatókönyveit a múzeum munkatársai (Báryné dr. Gál Edit és dr. Pálos Lászlóné), valamint külső szakemberek készítették (dr. Hably Lilla MTM, dr. Szakáll Sándor ME, dr. Dávid Árpád EKF), a kiállítás technikai tervezői Bánkuti Albin és Láng-Miticzky Gábor.

További látnivalók

1969-ben a kuruc generális temetésének 260. évfordulóján a Ferences templom melletti téren avatták fel Mihály Árpád fiatal szobrászművész bronz Vak Bottyán lovasszobrát. A ferences kolostor közelében áll a Szentlélek kápolna. A kisméretű gótikus kápolna már a 15. században állt. Egy utcával feljebb, az Arany János utcában találjuk a Református templomot. A reformátusok Gyöngyösön 1782-ben kapták meg a templomépítési engedélyt Rábl Károly tervére. 1792-ben kezdték építeni, a puritán épület 1844-ben nyerte tornyos, klasszicista homlokzatát.