. Ma József napja van.
Üzleti tervet butaságra építeni nem lehet!
2012-03-31 06:27:08
Üzleti tervet butaságra építeni nem lehet!

Üzleti tervet butaságra építeni nem lehet!

Részlet egy adós leveléből, melyet már a többedik levelére sem reagáló, saját bankjának írt. A levél terjedelme miatt kerülnek részletek közlésre, kérjük, használják bátran, megalapozott kérdéseket vet föl, melyekre a bankoknak kötelességük válaszolni. Lássuk:

 

„Természetesen a butaságot megtiltani nem lehet, de üzleti tervet nem szabad erre építeni. Nem csak az a fontos, hogy eladjuk a terméket, hanem az is, hogy mi történik annak felhasználása, használata során, s nem mondhatjuk azt, hogy ez nem tartozik a szolgáltatóra, ez egyéni szociális probléma. Ellenkezőleg, éppen, hogy nem egyéni szociális probléma, ha az eladósodás, a könnyű hitelfelvételi lehetőség közvetlen veszélyforrássá válik az adós egzisztenciája számára. A felelőtlenül adott – felvett hitel megbukik, magával rántva vállalkozást, annak alkalmazottait, családokat, családok életének tárgyi feltételeit. Az utcára került ember, az elveszett otthonok problémáinak kezelése társadalmi problémává válik. Ezért felelősen hitelezni társadalmi felelősség. S ez a felelősség nem csak a hitelnyújtásáig terjed, hanem azon is túl. Amikor az ügyfél és a szolgáltató megegyeznek abban, hogy mekkora összegre van szükség, s ezt milyen feltételek mellett képes visszafizetni az ügyfél, e megegyezésben benne van az ügyfél fizetőképessége. Ha a szolgáltató a feltételeken jelentős mértében módosít a szerződéskötéskori állapotokhoz képest, kockáztatja az ügyfél fizetőképességét. Mert az ügyfél még akkor sem kalkulál jelentős díj és költségnövekedéssel, ha annak a lehetőségét a szerződés tartalmazza. Nem tudja felmérni, hogy mekkora lehet ennek a növekedésnek a számszerű, készpénzben kifejezhető összege.

 

Számomra tehát a felelős hitelezés alapja az, hogy a hitelező az ügyféllel való kapcsolat teljes időtartama alatt vizsgálja és figyelembe veszi, hogy az ügyfél kötelezettségei teljesíthetők-e, s milyen változások befolyásolják fizetési képességét. (részlet, PSZÁF: A szolgáltatók társadalmi felelőssége, jelentés, 2007.) Korrekt magatartás: A GVH felhívja a figyelmet arra, hogy minden reklámmal vagy egyéb tájékoztatással szemben alapkövetelmény, hogy annak alapján a fogyasztó reális képet alkothasson az adott termékről. Különösen fontos a pontos tájékoztatás azoknál a pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződéseknél, ahol a felek közötti kölcsönös bizalomnak kiemelkedő szerepe van. Hiszen milliókról és évtizedekről lehet szó. A fogyasztók ismereteinek a hiteltermékek terén meglévő hiányosságai miatt lényeges, hogy a leendő ügyfelek bízzanak a bankok szakmai hozzáértésében és korrektségében. A hitelekkel kapcsolatos reklámok jelentősen befolyásolják a fogyasztók döntését, hogy melyik bankot és hitelterméket választják, ezért igen nagy az e területen működő bankok versenyjogi felelőssége.

Bankjuknak látnia kellett treasury csoportjuk és szakértői mivoltuk révén, hogy a CHF emelkedő tendenciát mutat és továbbra is ez várható, feltételezem ezért is tájékoztattak arról - amikor megkérdeztem, milyen árfolyam-emelkedés várható - hogy az árfolyam 10-15 %-os emelkedése lehetséges. Bár megjegyzem, Önök látták már akkor az emelkedést, mégsem arról tájékoztattak hogy az emelkedés várható, hanem arról hogy 10-15 %-os elmozdulás (ami azért különbözik a másik kijelentéstől, mert ezen tájékoztatás alapján a hitelfelevő azt hiheti, hogy az árfolyam csökkenhet is, mely miatt kedvezőbbnek lett feltüntetve a hitelük ügyfeleik szemében).  Ezen tájékoztatásuk meglátásom szerint megtévesztő, főleg ha azt a tényt is figyelembe veszem, hogy bankjuk tudatában volt a chf folyamatosan emelkedő tendenciájának, melyről nem tájékoztattak, előlem elhallgattak. Erre vonatkozóan a Könyvvizsgálói Kamara közzé tette a bizonyítékot, mely szerint:

 

” az (1) pontban becsült körre kell meghatározni a potenciális veszteség mértékét, mely a becsült jövőbeni árfolyam és a végtörlesztési árfolyam különbségeként áll elő; a becsült vesztséget a magyar számviteli törvény szerint készített beszámolóban céltartalékként, az IFRS beszámolóban (csoportos kalkuláció alapján előálló) értékvesztésként célszerű beállítani, már a szeptember 30-i évközi beszámolóban (adatszolgáltatásban) is.” - Megállapítható, hogy  a hangoztatott 210 milliárd forintnyi “veszteség” nem más , mint a jövőbeni becsült árfolyam, és a végtörlesztési árfolyam különbségéből be nem folyó nyereség. Ennél a pontnál álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel magunknak a következő kérdéseket: A Bankszektor eddigi nyilatkozatai nem attól voltak hangosak, hogy azért nem szerepelt a tájékoztatókban a jövőbeni árfolyamra vonatkozó becslés, mert nem határozható meg előre a jövőbeni árfolyam, és ezért nem várható el a bankoktól, hogy becsüljék annak valószínűsíthető változását? Amennyiben az árfolyam változása nem jelezhető előre, akkor most hogyan becsülték meg az abból adódó veszteségüket a bankok? Az esetlegesen elmaradó nyereség miért számít veszteségnek? Mindezek tudatában kijelenthető, hogy hitelfelvételkor a bankok rendelkeztek becsléssel a várható árfolyamváltozásról, de azt tudatosan elhallgatták a hitelt felvenni szándékozók elől. A bankok saját maguk bizonyították be, hogy ügyfél tájékoztatásuk nem volt megfelelő, az elhallgatott adatok komolyan befolyásolták a hitelfelvevő döntését.

 

Köszönettel vettem korábbi levelükben megküldött MNB-s diagramjukat, ami az árfolyamváltozást mutatja 2006-2007 évben, de miért csak 1 évre visszamenőleges a diagram, amikor 300 hónapra kértem a hitelt? Kérem, küldjék meg ezt a diagramot minimum 1997-től 2007-ig, hogy egy 10 éves futamidőre vetítve láthassam az árfolyamváltozását a CHF-nek. Érdekelne továbbá, hogy az általam most kért diagramot miért nem adták ki már a hitel ajánlásakor, de legkésőbb a szerződéskötéskor?

 

Sajnálattal olvastam, hogy több levelemben levezetett teljes tényfeltárásom ismeretében is tisztességesnek tekintik az Önök által egyoldalúan megfogalmazott, úgynevezett fogyasztói szerződésüket, és nem ismerik be a nyilvánvaló jogsértéseket, ezek alapján pedig nem fogadják el a peren kívüli ajánlatomat, mely máig fizetési hajlandóságomat tükrözi. Nem lehet tisztességes az a szerződés, amit nyilvánvalóan több millió ember jó erkölcsbe ütközőnek tart. Elutasító válaszukból azonban csak arra tudok következtetni, hogy Önök nem akarják, a hitel visszafizethetőségét biztosítani, hogy a bank nem akar közreműködni a válságkezelésben, és nem hajlandóak jogtalan extra profitjukról a visszafizethetőség érdekében lemondani. Mivel jelenlegi levelükben ismét nem válaszolták meg érdemben a kérdéseimet, csak kitérő, ködösített válaszokat adtak, ezért ismételten, nyomatékosan kérem Önöket – mivel kötelességük a tájékoztatás megadása a szerződéskötéskor érvényes Általános Üzleti Feltételek megnevezésű kiadványuk XV. Felelősség megnevezésű pontja alapján, ami kimondja, hogy a bank az Ügyfél kérésére a banki ügylet megfelelő értelmezésével kapcsolatos tájékoztatást megadja – hogy egyszerű, közérthető konkrét válaszokat szíveskedjenek konkrét egyértelmű kérdéseimre adni.

 

Mint már írtam, a minden megoldási ajánlatomra irányuló egyezségi hajlandóságukat nélkülöző hozzáállásuk szükségessé tette, hogy magyarázatot és igazolást kérjek a bankjuktól, valamint ezzel párhuzamosan elmélyedjek a törvényi szabályozásokban és a pénzügyi világ közgazdasági témáiban. Mivel a törvény nem tiltja a bankoknak a hitelek rövid távú forrásköltségekkel való fedezését, ezzel a bankok a jogszabály megkerülésével egy olyan törvényi hátteret tudtak kialakítani maguknak, melyben lehetőségük volt és van ezen tranzakciók kockázatait, költségeit, veszteségeit rám hárítani, hivatkozva arra, hogy a hitel forrásköltsége emelkedett. Ezt a szerződés értelmében köteles vagyok viselni, de ezért cserébe semmiféle haszon, vagy további szolgáltatás nem illet meg engem. Mivel én, mint adós nem vizsgáltam, és nem gondoltam, hogy a forrásköltség vizsgálatát kellett volna kérnem, így arról se bizonyosodtam meg, hogy a bank a legmegfelelőbb forrással fedezi e a hitelt. Ezért úgy gondolom, hogy a banknak nem csak tájékoztatási, hanem bizonyítási kötelezettsége is van, hogy megbizonyosodhassak arról, hogy ténylegesen engem érintő kockázatot és költséget hárít rám. Itt idéznék a parlamenti albizottsági jelentésből, melyben a bankrendszer felelősségéről a dokumentum azt írja, hogy: "a hazai bankok úgy emelték a lakossági szektor devizahitelezését növekedési versenyük központi termékévé, hogy kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával. A jelentés szerint a kidolgozott szerződéses megoldások eleve abból indultak ki, hogy jelentősebb sokkok vagy rendszerszintű problémák esetén azokat az ügyfelekre - kritikus tömeg elérése esetén rajtuk keresztül a kormányra - lehessen továbbhárítani.”

 

Szükségesnek látszik különválasztani a bank és a közöttem lévő szerződés egyediségét, attól, hogy a bank a pénzpiacon harmadik féllel milyen kockázatú szerződéseket köt a deviza forrásának finanszírozása érdekében. Mivel a banknak forrásfinanszírozásra irányuló tevékenysége felmerülhet, így felmerül a kérdés, hogy egy teljesen más résztvevős szerződés/csereügylet kockázatát, én mint laikus szerződő fél/adós, milyen módon mérhettem volna fel – főleg hogy erre vonatkozó tájékoztatást se kaptam? A bank többszöri állítása szerint nem lehet konkrét szerződéshez kapcsolni a bankközi ügyletek egyikét sem: "Tájékoztatjuk továbbá, hogy az egyes tételek közvetlenül nem feleltethetők meg egymásnak, tekintettel arra, hogy arányuk, áruk, lejárati szerkezetük folyamatosan változik."Akkor pedig megállapítható, hogy a tőlem független csereügyletek kockázatát sem a szerződés megkötésekor sem az azóta eltelt időben semmiféle módon nem állt módomban felmérni. Vélelmezem, hogy ennek megfelelően egy általam ismeretlen kockázat következményeit viselni több, mint tisztességtelen elvárás a pénzügyi intézmény részéről, még akkor is, ha az jogszabályban meghatározott jogok mentén teszi. Megjegyzendő, hogy hazánkban a pénzügyi intézmények lobby tevékenysége folytán sikerült a magyar jogrendbe beillesztetniük azt, hogy a hitelezéssel kapcsolatos magánjogi szerződések esetében az egyoldalú szerződésmódosításra való jogot formáljanak, olyan pénzpiaci ügyletekre/spekulációkra hivatkozva, melyek az egyedi szerződésben érintett adóstól minden tekintetben független szerződéseknek minősülnek. A bankoknak ezáltal olyan jogi környezetbe illesztett felhatalmazásuk keletkezett, mely mentén az adósnak pozícióját a "köteles viselni" meghatározáshoz sorolhatjuk. Így a magánjogi szerződések egyik jellemzője, mint hogy egyenrangú felek közötti megállapodás, az egyenrangú kifejezés értelmét veszti, mely már polgárjogi kérdéseket feszeget.

 

Ismételten kérem Önöket, hogy a hiteltermék engedélyszámát írják meg! Amennyiben nem rendelkezik az Önök által forgalomba hozott hiteltermék ilyen engedélyszámmal, kérem, akkor azt írják meg, hogy nincs engedélyszáma!


Amennyiben CHF-ben került nyilvántartásba az Önök által folyósított HUF-ban folyósított hitelem, fentiek alapján szükségesnek tartom, hogy a bank ismertesse a pontos menetét annak, hogy hogyan lett az eredeti kölcsön összege folyósításkor CHF-ből HUF, majd HUF-ból CHF a nyilvántartásukhoz, valamint hogyan lesz a havi törlesztéskor a forintból svájci frank! Szükségesnek tartom az ismertetés hitelt érdemlő bizonyítását (az átváltásról, a CHF elkülönítéséről, -technikai számlára való utalásról) is.  Ha esetleg Önök a tulajdonukban lévő, korábban szerzett devizát váltottak át és folyósítottak hitelem fedezetére, akkor annak is egyértelműen bizonyíthatónak kell lennie. Ennek hiányában ugyanis lehetetlen lenne megállapítani, hogy egy devizaváltást a hitelnyújtó „hányszor számláz ki”, több, különböző adós számára. Szükségesnek látom az Önök állítása szerint a hitelemmel közvetlen kapcsolatban álló üzleti titoknak titulált forrásemelkedést bizonyítását is, és a kért dokumentumok rendelkezésemre bocsátását, annak érdekében, hogy a bank követelésének jogosságáról meggyőződhessek.

 

Olyan információ nem képezheti előttem üzleti titok részét, ami a fizetési kötelmeimre hatással van. Ha nem tudom a bázisadatot, akkor hogy ellenőrizhető, hogy mihez képest mozdult el egy adott paraméter, és hogy milyen irányba? Vagy az a céljuk, hogy ne lehessen ellenőrizni az állításaikat? Kérem, jelöljék meg a konkrét forráscsoportot is, amivel szerződéskötéskor figyelembe vettek. Korábbi kérdésem többszöri figyelmen kívül hagyása miatt, ismét kérem közérthető és konkrét tájékoztatásukat arra, hogy a Bank saját jogkörében meghozott döntése alapján hitelem mögé csoportosított forrás tényezői és a hitelem között van-e összefüggés, és ha igen, milyen ok-okozati összefüggésben áll az én szerződésemmel és a fizetendő törlesztő részletekkel? Bankjuk és egy harmadik fél között kötött ügyletnek kockázatai, milyen jogcímen, mely törvény alapján érinthetnek, mint kölcsönfelvevőt? Ezen kérdésekre adott válaszok se képezheti üzleti titok részét, hisz az hogy van e kapcsolat a szerződésem és forrása között, illetve hogy milyen jogcímen érinthet egy harmadik fél között kötött ügyletnek kockázata, az olyan információ melyet tudnom kell, ha érint, hisz a szerződés aláírásával rám hárul egy olyan teher, amiről nem is tudok.

 

Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy keletkezett-e nyereségük az én hitelemhez rendelt ügyletek kapcsán! Kérem Önöket, hogy mutassák ki, hogy milyen vesztesége vagy nyeresége keletkezett az én hitelemhez rendelt ügyletek során, ami miatt jogosulttá vált a szerződésben meghatározott kamat egyoldalú módosítására. Bizonyítsa a bank azt is, hogy az árfolyam emelkedésből nincs jogalap nélkül szerzett nyeresége, és ugyanazon árfolyamon kell a könyveiben feltüntetni, mint követelést (T 311 – K384) és az éven belüli követelése megegyezik a bank által tőlem követelt havi törlesztő részletek összegével. Ismételten kérem Önöket, hogy - mivel a törvény előírja, hogy az ilyen típusú hiteleket HUF-ban és CHF-ben is nyilván kell tartani – küldjék meg a törvényi előírás alapján nyilvántartott HUF kimutatást göngyölítve a követelésükről (fennálló tőke – törlesztő részletből kifizetett tőkerész = új fennálló tőke)! Kérem, nyilatkozzanak, hogy mi alapján került bele a szerződésbe az alábbi törlesztési meghatározás: a törlesztés előtt 2 nappal előtti árfolyamon kerül kiszámításra a törlesztő részletem! Ebből a banknak – amennyiben tényleges árfolyamkockázata fennáll - esetleges hátránya vagy előnye származhat, hiszen 2 nap alatt bármelyik irányba elmozdulhat az árfolyam.

 

Vegyék figyelembe, hogy mind a szerződés megkötésére, mind annak módosítására a Ptk. szabályai az irányadók. A szerződés egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési kikötés csak akkor nem jelent indokolatlan egyoldalú előnyt a bank javára, ha a díj egyoldalú emelésének okát, ennek körülményeit és lehetséges mértékét a felek a szerződésben előre rögzítik [Ptk. 240. § (1) bek. 249. §], ez pedig nem történt meg. A Hpt. 210. § (3) bekezdése szerint csak olyan kikötés adhat alapot a hiteldíjak (kamat és kezelési költség) egyoldalúan módosítására, amelyik egyértelmű. A bank által alkalmazott szerződési feltétel azért nem egyértelmű, mert a hozzá kapcsolódó  jogkövetkezmények se nem kiszámíthatóak, se nem előre láthatóak. A kikötésből nem derül ki az, hogy melyik szerződéses költségre vonatkozik. Nem eldönthető, hogy a kikötésben felsorolt okok milyen módon kapcsolódnak a szerződések egyes díjelemeihez.

 

Jelenleg utolsó levelükben üzleti titokra hivatkozva nem adtak tájékoztatást arról, hogy mikor milyen nagyságú változás következtében módosíthatják egyoldalúan a kamatomat, akkor hogy mérhettem volna fel valósan ezt a hitelkonstrukciót, amikor semmi olyan információt nem kapok meg, ami a szerződésemben vállalt kötelezettségeimet befolyásoló hatással van?

Bankjuk is hiteligénylésem után csak annyit igazolt vissza hogy 10.600.000,- Ft az engedélyezett lakáskölcsön, nem pedig azt, hogy 10.600.000,- Ft-nak megfelelő CHF, így nem értem, miért is kellett volna nekem azt gondolnom, hogy nem a visszaigazolt Ft összeg lesz a CHF nyilvántartás alapja, és hogy nem a Ft összeg lesz folyamatosan CHF-ben nyilvántartva?  A szerződésem első pontjában szereplő fogalmazás is megtévesztő, mivel én nem x CHF összegű kölcsönt igényeltem ingatlan vásárlásra, (hanem az Önök állítását nézem, akkor 10.600.000,- Ft-nak megfelelő CHF-et Ft-ban – csak megjegyzem, hogy azt se értem, miért nem adták ki a szerződéskötés előtt a szerződéstervezetet átolvasásra). A szerződéskötéskor miért nem adtak ki részemre egy részletes becslést a fennálló tőkéről törlesztési táblázat formájában, ami a várható törlesztő részleteket tartalmazza (amilyet korábbi levelükben hosszú levelezéseink következtében, végre megküldtek, bár megjegyzem megtévesztő és hiányos (miért nincs mellé írva egy értelmezési metódus), mert a táblázat értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy az árfolyam nem mozdul el 1 Ft-ot sem, erre pedig 0% esély van?) Az egyértelművé tette volna a „CHF nyilvántartás” jelentését.

 

Ha pedig én értelmeztem a szerződéskötéskor rosszul az Önök tájékoztatását, akkor pedig nem értem, hogy a szerződésben is szereplő forintosítás lehetőségével miért nem éltek a hitel fedezettsége érdekében, amit mind két fél érdeke (és a betétesek érdekében is szükséges lett volna) megkívánt volna? Ebbe az esetbe ezt miért nem tették meg? Ez a lehetőség a szerződésben a bújtatottan elrejtett korlátlan kockázatnak korlátot szabhatott volna. Akkor ismét felmerül a kérdés, hogy a bank azzal, hogy ezt a korlátot az ő érdekében nem alkalmazta (hisz így több követelése keletkezett további pénzkihelyezés nélkül), és ezzel a hiteleket hagyta fedezetlenné válni. Értesülésem szerint, bankjuknak van egy úgynevezett Treasury csoportja, amely folyamatos árfolyam és kamatelemzést végez az ügyfelek és a bank közös érdekében. Csoportjuknak köszönhetően látták, látniuk kellett, hogy a CHF árfolyama emelkedő tendenciát mutat, ezért élni kellett volna a banknak a forintosítás lehetőségével, de minimum figyelmeztetnie kellett volna erről a korlátlan kockázati lehetőségről, melyet szerződéskötéskor tudtom nélkül aláírtam. Álláspontom szerint, amennyiben Önök a CHF nyilvántartást úgy értették, ahogy mostani számításaik igazolják, Önöknek pénzügyi szakértőként felelőssége van abban, hogy a hitelemet, szerződésemet (piaci folyamatokat követve ill. azokra reagálva) nem módosította (kármegelőzés, kárenyhítési felelősség) akár forint vagy akár EUR alapú hitelre esetleg más devizára, hogy ezzel stabilizálja a hitelfelvevői helyzetemet, és egyben a bank  kockázatát is lezárja, hanem gyakorlatilag "nevető harmadikként" a nagyobb és jelentősebb saját nyeresége miatt nem felelős hitelezőként járt el, így családomnak és nekem aránytalanul nagy kárt okozott.


Ez alapján a szerződésemhez fűződő kockázatot nem megfelelően mérte fel és közölte velem, pedig ez a Bank kötelessége lett volna, hogy a valós kockázat tudatában tudjak döntést hozni, és egyben kétségessé teszi a pénzintézet prudens működésének tényét. Nem az én szakmai kompetenciám egy pénzügyi szerződéskötéskor a kockázat kielemzése és felmérése. Kérem, adják ki a szakmai feltételeknek és követelményeknek megfelelően készült kockázat elemzést mellyel igazolják, hogy az én szerződésemre vonatkozó kockázatot megfelelően mérték fel. A hitel elbírálással kapcsolatos dokumentációt is adják ki. Kérem, válaszolják meg azt is, hogy a CHF-ben nyilvántartott hitelem törlesztésére miért nincs lehetőségem ugyanazon devizában, illetve miért csak a banknak van joga az egyoldalú változtatásra a törlesztő részlet pénznemének vonatkozásában? Nem az egyösszegű végtörlesztésre gondolok, azt tudom, hogy lehetőségem van CHF-ben befizetni, hanem a futamidő alatt fizetendő törlesztő részletekre. Annak ellenére, hogy egyedi szerződést kötöttünk, hogy lehet, hogy konkrét ügyletet nem tud a bank a hitelemhez rendelni. Azt sem értem továbbra se, hogy lehetséges akkor az, hogy konkrét kockázatokat hordozó ügyletet nem, de az ügyletek konkrét költségemelkedését hozzá tudja rendelni a hitelekhez?

 

Miért nem külön íven került aláíratásra a kockázatfeltáró nyilatkozat? És miért nem tartalmazza a hitel kockázatának leírását, miért nem tartalmazza azt a tájékoztatást írásban, amit én elvileg ebbe tudomásul vettem, amit nekem meg kellett volna értenem? Miért tartalmaz az Önök által előszeretettel hivatkozott 5 soros „kockázatfeltáró nyilatkozat” megnevezésű szerződéses pont joglemondást? Miért nem tartalmazza ez az úgy nevezett nyilatkozat, hogy a hitelszerződés korlátlan kockázatot rejt??? Ha az Önök állítása szerint kellett volna értelmeznem a CHF nyilvántartást, és korrekt tájékoztatást, kockázatfeltárást adtak, miért nem tartalmazza, hogy lehetséges, hogy a fedezet most megfelel a hitelnek, de az árfolyamváltozás miatt a kölcsön FT-ba átszámított értéke nem fogja fedezni a hitelt (állagmegóvás mellett, vagy akár még ingatlan felújítás után sem), és a szerződés felmondása esetén a bank életem végéig is követelheti tőlem az ingatlanból nem fedezett kölcsönrészt. Ez egy elég fontos kockázat, amire vonatkozó tájékoztatást miért nem adott a bank? Ez is tisztességes????

Kérem Önöket, hogy tájékoztassanak a szerződésem és - amennyiben engem bármilyen szinten érintettek, érinthetnek és érintenek - a szerződésemmel összefüggő ügyletek kockázatokról! Kérem, szíveskedjenek részletes, írásos tájékoztatást adni a szerződés aláírásakor Önök szerint vállalt kockázataimról, várható legrosszabb helyzet felvázolásával, amire számítanom kell.

 

Levelükben azt írják, hogy nem adtam olyan jellegű megbízást Bankjuknak, mellyel a saját árfolyamkockázatomat fedeztem volna. Miért nem adtak Önök szerződéskötéskor arra vonatkozó tájékoztatást, hogy van erre lehetőség? Miért csak szerződéskötés után majdnem 5 évvel később tudom meg azt, hogy erre lett volna lehetőségem? Kérem Önöket, hogy akkor legalább most adjanak egy részletes mindenre kiterjedő tájékoztatót arra vonatkozóan, hogy milyen lehetőségeim vannak a saját kockázataim (árfolyamkockázat és minden más) kezelésére, esetlegesen van e valamilyen egyéb szolgáltatásuk, ami ezen igényemmel kapcsolatosan ajánlanának (biztosítás vagy bármi más)!!!! Kérem tájékoztatásukban térjenek ki arra is, hogy ezen szolgáltatások milyen kockázatokkal járnak, pontosan hogy is működnek, minden fontos információt írjanak le, ami alapján a döntésemet meghozhatom a szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan. Ezen tájékoztatót kérem úgy írják meg, hogy egyszerű, laikus, ilyen irányú ismeretekkel nem rendelkező emberként is megértsem, nehogy megint, később a szolgáltatás igénybevétele után derüljön ki, hogy meg kellett volna tudnom olyan információkat a szolgáltatásukkal kapcsolatban, amiről azt se tudtam hogy léteznek, ezért nem tudtam olyan kérdést feltenni, amire a válasz döntésemet befolyásoló lehet (esetleg konkrét számszerű példán keresztül is mutassák be, ha nem okoz gondot).

 

Korábbi levelükbe azon kérdésemre sem adtak választ, hogy milyen vis-major helyzet létezik adós részéről, illetve kértem, és ismét kérem, hogy azon paragrafusokat is küldjék meg részemre, melyek a hitelfelvevő érdekeit védik a bankkal szemben. Mivel jogilag egyenrangú felek kellene, hogy legyünk a fennálló hitelügyletünkbe (nem pedig alá és fölérendelt résztvevők), joggal feltételezhetem, hogy nekem is vannak a Bankkal megegyező jogaim. Kérem ezen lehetőségekről is szíveskedjenek tájékoztatást adni. Ha esetlegesen ilyen lehetőségek nem léteznek, joggal állíthatom, hogy az Önökkel megkötött hitelszerződés egyoldalú, ami nem felel meg a Ptk. 202. §-ának, mely kimondja, hogy ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.

 

Ismételten kérem, hogy arról is tájékoztassanak, hogy mely kockázatokat viseli csak, vagy részben a bank a hitelem kapcsán? Tájékoztatom Önöket, hogy a szerződéskötéskor érvényes jogszabály, ami a THM meghatározását előírja, nem az Önök által hivatkozott 83/210-es törvény, hanem a 41/1997. Tájékoztatásuk alapján viszont egyértelmű, hogy az Önök által meghatározott THM nem az szerződéskötéskor hatályos jogszabályok alapján lett meghatározva, ami pedig törvénysértés. Ez az ellentmondás miatt kérem, szíveskedjenek a szerződésben használt pontos számokkal levezetni a THM számításukat. A kölcsönszerződésünk megkötésekor hatályos a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, 213.§(1) szerint a Pénzintézeti törvényt megsérti az a bank, amely nem tünteti fel a hitelszerződésben az összes költség változására vonatkozó becslést. A szerződésem mely pontjai tartalmazzák a költségek és a hitel becslését? A szerződésem miért nem tartalmazza ezen költséget nevesítve és  %-ban megjelölve? Mikor és hol tájékoztattak a sávos árfolyamsávról, ami jogszabály alapján vált a szerződésem részévé, majd a lebegő árfolyamsáv bevezetéséről??

 

Amennyiben jelen levelem sem lesz célravezető, úgy kénytelen vagyok a hitelszerződésből eredő jogtalanságok megállapítását az ügyészségre és a bíróságokra bízni. Bankjuk jogtalan uzsorakövetelését nem fogadom el, és ha kell a Strasbourgi bíróságig is elmegyek jogaim érvényesítése, és követelésük tisztességtelenségének bizonyítása miatt.

 

Végezetül tájékoztatom Önöket, hogy meglepődve hallgattam XY munkatársuktól egy korábbi telefonbeszélgetésünk alkalmával, hogy inkább pereljek, mint hogy felmerült kérdéseimre válaszokat, információkat kérjek a banktól, mert ez tőlem tisztességtelen eljárás szerinte. Ezek alapján Önök szerint tisztességesebb eljárás a perelés, mint a tájékoztatás kérés és a jogvita peren kívüli megbeszélése???”

 

(Név, cím és a teljes levél a szerkesztőségben)

 

További híreink
70 milliós vesztegetéssel vádolják az MSZP két vezérét
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt szocialista minisztert.
2024-03-09 13:31:55, Hírek, Fókuszban Bővebben
Novák Katalin utódját máris hazugságon kapták
Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata – fogalmazott a Hvg36...
2024-03-02 16:17:20, Hírek, Fókuszban Bővebben
Lemondott az MSZP-elnök a gyermektáborban történtek miatt
A részletek egyelőre nem ismertek, vizsgálat indult az ügyben.
2024-02-28 13:22:46, Hírek, Fókuszban Bővebben

Hozzászólások

Még nem érkezett be hozzászászólás! Legyen ön az első!

Hozzászólás beküldéséhez kérjük lépjen be vagy regisztráljon!
Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozó főügyészség Baja Ferenc volt szocialista minisztert.
Bővebben >>