Gyöngyöst képtelenség úgy említeni, mint egyszerűen egy várost, mert hatalmas területének legalacsonyabb és legmagasabb pontja között több, mint 850 méter a függőleges szintkülönbség! A mérete mellett látnivalókban való gazdagságával is megyeszékhelyhez méltó belvároson kívül ugyanis Gyöngyöshöz tartozik két neves magaslati üdülőhely (Mátrafüred és Mátraháza), na meg az ország teteje, az 1014 méter magas Kékestető is.

Gyöngyös város Heves megyében található, annak a második legnagyobb városa, a „Mátra Kapuja”. A Budapestről észak-keletre közel 80 km-re fekvő város a Mátra-vidék kulturális, gazdasági és idegenforgalmi központja, melynek lakossága 32 ezer fő.

Közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve a 24-es országúton, vasúton pedig a MÁV 85-ös számú (Vámosgyörk–Gyöngyös) vasútvonalán közelíthető meg. Északról a várost a Mátra, délről az Alföld határolja. A város a történelem során többször is a tűz martalékává vált, hamvaiból főnixmadárként mindig újjászületett, mégis szinte minden történelmi korszakból őriz jelentős és szép emlékeket. A város lakóit a kíméletlen lángokra, a „vörös kakasra” a belvárosban egy szobor emlékezteti. A város hangulata egyáltalán nem őrzi a szomorú eseményeket.

A mátraaljai város elsősorban a pár éve megújult, mediterrán hangulatú Fő terével várja a látogatóit.

A település nevét Gungusként először 1261-ben említik, majd az Anjou Károly Róbert király 1334-ben Gyöngyöst mezővárosi rangra emelte és kiváltságokkal látta el. A szőlőművelés és a bortermelés, a városon áthaladó kereskedelmi utak és állandó piac miatt a város gyors fejlődésnek indult, amit segített a XIV. században a városba települt ferences rend is.

1546-tól 1687-ig Gyöngyös török uralom alá került, de mint szultáni magántulajdon védettebb lett, ezért a szőlőművelés bortermelés és a kereskedelem, különösen a borkereskedelem virágozhatott tovább. A XVII. század elején megjelentek az iparos céhek. A város a Rákóczi-szabadságharc során 1703-1705 között fontos szerepet játszott, de ez nem törte meg a török kiűzése után megindult városiasodást. Ekkor már a barokk stílusban épült épületek határozták meg a városképet.

Gyöngyöst és környékét súlyosan érintette az 1880-as évek végén a szőlőket kipusztító filoxéria, ami tönkretette a várost éltető szőlőművelést és borkereskedelmet. Ennek ellenére a századfordulón megkezdődött a város közművesítése, új utak épültek megkezdődött a fásítás, alakult, szépült a város. 1917. május 21-én, a kórház mosdójából kipattant szikra lángba borította a várost.

Hatalmas, tomboló tűzvész támadt, ami a város nagyobb részét romba döntötte, elpusztítva 549 házat, 1400 melléképületet. A katasztrófában 11 ember vesztette életét, és több mint 8000 maradt hajléktalan. Az oltást hátráltatta a vízhiány, így a tűzoltóvizet vasúti tartálykocsikon szállították, de erre a célra felhasználták a városban található borkészletet is!

A tűzvész után két nappal IV. Károly király és hitvese látogatta meg a várost. A király törvényben rendelkezett az újjáépítésről, amit nagyértékű adománnyal is támogatott. Gyöngyös újjáépítéséhez országos gyűjtés indult, ami az I. világháború után Warga László építészprofesszor tervei alapján kezdődött és ezt követően kapta a város mai vonzó arculatát. 1945 után Gyöngyös a belvároson kívül terjeszkedett, ott épültek az új lakótelepek, így a viszonylag kis területű belváros megőrizte báját, hangulatát.

A szőlő és a bor városához, a Heves megyei Gyöngyöshöz tartozó Farkasmály Gyöngyös és Mátrafüred közötti 24-es útról egy kis jobbra leágazó úton, a Sárhegy nyugati lábánál található. A területet Károly Róbert király 1327-ben Széchenyi Farkas fiának adományozta, vélhetően innen származik az elnevezése.

Az első pincéket még a XVIII. században vájták a Sárhegy andezit tufa rétegeibe, különleges mikroklímát teremtve a borok optimális érleléséhez. A zárt pincesort több mint 25 pince alkotta, középen a pincecsősz házával, aki figyelte a présházakat.

A világháború és az azt követő államosítások visszavetették az itteni szőlőtermesztést és a présházak is hanyatlásnak indultak. Csak az utóbbi években kezdték el felújítani a lepusztult állapotba került présházakat.

Az évszázados platánok mögött rejtőző, szépen gondozott pincék előtt egyedülálló módon kétszintes présházakat is találunk.

A Mátrai borvidék területén lévő pincesor régen a nagy mulatozások színhelye volt. Ma már sajnos az embereknek egyre kevesebb idejük van arra, hogy a barátokkal, ismerősökkel összejöjjenek, és vidám énekszóval ünnepeljenek meg egy-egy családi eseményt vagy a szőlőmunkálatok befejezését. A szokásos mulatságok emlékét idézve most már évről évre itt kerül megrendezésre az Ivó Napi Pincejárás, amelynek keretében bordalnokok is szórakoztatják a vendégeket.

Fürdőkultúra

A gyöngyösi strand 2007. május 14-én zárta be kapuit, több évtizedes üzemelés után, ugyanis az Európai Uniós szabályoknak megfelelően a vízforgató berendezés hiánya miatt felújítási munkálatokra volt szükség. A strand bezárása után nem sokkal megkezdődtek a munkálatok.

A régi medencéket lerombolták, majd újratervezték és újraépítették, így mostantól feszített víztükrű medencék üzemelnek, megfelelve a szigorú szabályoknak.

A felújítás után új nevet viselő Gyöngyösi Strand és Termálfürdő 2008. június 8-án nyitotta meg kapuit.

Állandó programok, rendezvények

Május közepén rendezik meg a Farkasmályi pincesoron az Ivó napi pincejárást, ahol borkóstolás, szabadtéri ökörsütés szerepel a programban. A több napos rendezvény másik helyszíne a város Fő tere. A mátrai borok kóstolása mellett itt népi iparművészek bemutatója és kirakodóvásár is szerepel a kínálatban. Természetesen minden évben megválasztják a város borát, amit szakmai és társadalmi zsűri ítél oda.

Kétévente júniusban rendezik meg a Mátrai Veteránautó Találkozót, ahol a ritkaság számba menő járműveket csodálhatunk meg. Ám ezek a szépen karban tartott autók nemcsak kiállítási díszként szerepelnek a Fő téren, hanem rali versenyen, ügyességi bemutatón mérik össze tudásukat.

A térség legnagyobb szüreti rendezvénye szeptemberben egész hétvégére szóló színes programmal várja a látogatókat. A mátrai borok bemutatója és kóstolója mellett a hagyományos szüreti felvonulásra is mindig sokan kíváncsiak.

Szent Erzsébet templom

A templom középkori eredetű, egykor temető vette körül. A 16. században elhagyatottan állt, később a 17. század első harmadától a ferencesek a szlovák ajkúaknak tartottak itt misét.

A következő évszázadban barokk stílusban átépítették. 1945-ben a templom, bombatalálatot kapott, boltozata beszakadt.  

Szent Bertalan templom

A városközpont legkiemelkedőbb épülete a Szent Bertalan templom. Első írásos emléke 1301-ből származik, valószínű azonban, hogy már korábban is létezett. A többszöri átépítések nyomán ma a templom kívül-belül barokk formát mutat. Csák Máté 1320-ban a templomot felgyújtotta, 1350 körül Szécsényi Tamás építette át a templomot. Ennek az építkezésnek az emlékét őrzi Szécsényi Tamás és első feleségének címertáblája, amely a hajó déli falán, kívül látható. A templomot a 15. század utolsó negyedében földesurai késő gótikus csarnoktemplommá alakították át. Hazánk egyik legnagyobb méretű városi temploma, különleges alaprajzzal, ún. tengelypilléres megoldással. A török időkben a templom többször leégett. 1741-ben megrepedt a szentély boltozata: az életveszélyessé vált gótikus szerkezetet lebontották és a templomot 1746-56 között barokk stílusban újjáépítették. 1772-73-ban készült el az északi, 1815-ben a déli torony. Az 1992-es restaurálásakor a tengelypillér két oldalán két-két nagyméretű gótikus ablak került elő.

A hajó közepén, délen kisméretű gótikus harangtorony volt, ennek alapfalai ma is láthatók.

Egyházi kincstár

A Szent Bertalan út 3. sz. alatt találjuk a Felsővárosi plébániahivatalt, az egykori Almásy házat, vagy más néven a Szent Korona Házat. A kincstár épülete a Szent Bertalan templom mögötti utcán található. A házat Almásy Pál építtette 1784-ben a korábbi épület felhasználásával, Rábl Károly tervei alapján. Jelentősége a napóleoni háború idején nőtt meg, akkoriban több ízben is itt őrizték a magyar koronát 1806-1809 között. Ezért ez a ház mai neve. 1932-ben került egyházi tulajdonba, 1945 óta plébánia.Emeletének nagytermében kincstárat alakítottak ki. A nagyterem mennyezetét Márton Lajos freskója díszíti. Az egyedülálló — az esztergomi után hazánk második legjelentősebb — egyházi gyűjteményben filigrán kelyhek, gótikus és barokk monstranciák, miseruhák, könyvek láthatók. A gyűjtemény világviszonylatban is egyedülálló voltát az adja, hogy a bőrtűs, filigrán kelyhekből mindössze tizennégy darab van a világon, ebből nyolc itt látható. Egy-egy kehely díszítéséhez több száz piciny fémgolyót használtak fel. Az emeleti folyosón fényképkiállítás látható az 1917-es tűzvészről.

Fő tér              

A templommal szemközt, új helyre került a város életében jelentős szerepet játszó Károly Róbert szobra. Kő Pál szobrász alkotása 1984-ben, a várossá válás 650. évfordulójára készült.

A 2000 nyarán megújult Fő tér sarkait három, a város címermotívumait — farkas, félhold, csillag — ábrázoló szökőkutas szobor zárja, a negyedik szökőkút a Gyöngyös és térségében meghatározó szőlő- és borkultúrát szimbolizáló szőlőfürt.

A Fő tér a felújítást követően az autós forgalom elől lezárt terület lett, a szép, új kandeláberekkel, padokkal, díszburkolattal különösen a nyár esti rendezvények idején kelt kellemes benyomást.

Zsinagóga

A Gyöngyös-patak partján áll az egykori zsinagóga épülete.

A városban már a középkorban éltek zsidók, a 19. század közepén a gyöngyösi volt Heves megye legnagyobb hitközsége. A zsinagóga építésére 1818-ban kaptak engedélyt. Az épület két év alatt készült el Rábl Károly tervei alapján. Ez 1917-ben leégett, majd újjépítették. Mellette emelték 1930-ban az új, ún. „nagy zsinagógát” Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján. A szamárhátíves ajtó- és ablaknyílások, a sok kis kupola teszi érdekessé az épületet.

A II. világ-háború alatt komoly károkat szenvedett. Jelenleg nem hitéleti célokat szolgál. 

Vármegyeház

A Gyöngyös-patak hídján átkelve találjuk az egykori megyei katonai kvártélyház, vagy más néven vármegyeház emeletes, zárt udvarú épületegyüttesét. A török hódoltság után merült fel annak az igénye, hogy a katonák elszállásolására megfelelő épület legyen. 1763-ban Grassalkovich Antal a gyöngyösi kvártélyház számára adott telket a megyének. Néhány évvel később megindult az építkezés. A dualizmus korában is huszárezredek állomásoztak az épületben. Az egykori huszárlaktanya 1929-ben nyerte el végleges formáját, ekkor vette meg az épületet a Földművelési Minisztérium állami méntelep számára.

Ferences templom és kolostor

A Barátok terén találjuk a Ferences plébániatemplomot és kolostort. A ferences ház alapítása az 1370 körüli évekre tehető, alapítója valószínűleg Szécsényi Frank és Simon. A templom legkorábbi részei — a torony és a szentély — a 14. századból valók. A törökök 1526-ban a kolostort és a templomot is kifosztották, a ferencesek azonban öt év alatt helyreállították. Érdekesség, hogy az 1500-as évek végén a török hódoltsági területeken csupán két kolostora maradt meg a ferenceseknek, az egyik Gyöngyösön, a másik Szegeden. A törökök utáni újjáépítés első szakasza 1717-27 között zajlott. A Gyöngyöst pusztító tűzvészek a templomot és a kolostort sem kímélték, ám a helyreállítás minden alkalommal gyorsan megindult.

A templom belsejében a főoltárt érdemes kiemelni. Az oltárkép Kranowetter Gábor alkotása az 1760-as évekből. Mellette kétoldalt Hebenstreith József faszobrai állnak. A szentély zárókövén az első építtető, a Báthory család címere látható. A templom kriptájában nyugszik a legendás hírű Vak Bottyán János generális. 1907-ben Thaly Kálmán ekkor adta át azt a vörös márványtáblát, amelyet Bottyán Jánosra emlékezve, kriptája felett a szentély belső déli falán szenteltek fel.

Ferences könyvtár

A gyöngyösi Ferences könyvtár hazánk egyetlen középkori kolostor-könyvtár műemléke. A magyar könyvalkotás, a kódexírás és másolás első műhelye volt, így szerepe a hazai művelődéstörténetben páratlan. 1475-ből származó oklevél szerint már éltek ferencesek Gyöngyösön, valószínű, hogy a könyvtár alapítása is erre az időszakra tehető. A könyvtár állománya kezdetben csak néhány, az egyházi élettel, a szertartásokkal kapcsolatos könyv, missale, brevárium lehetett. A kolostor könyvtárában 16 ezer kötet található, közülük 170 ősnyomtatvány. 1998-ban került elő egy befalazott rejtekhelyről a magyarországi legrégebbi nyomtatott könyvritkaság.

Huszár Lajos Éremtár

Az érem- és emlékérem gyűjtemény Magyarország 1000-éves történelmét öleli fel Szt. István dénárjától a mai forint pénzekig.

Hű képet nyújt Európa 1000 éves pénzverési történelméről is.

Mátravasút

A múzeumtól alig 100 m-rel feljebb, a vasútállomás irányában találjuk a Mátravasút végállomását.. Két vonalon szállítja az utasokat, összesen 18 km-es szakaszon, Gyöngyös-Lajosháza, illetve Gyöngyös-Mátrafüred között. A Gyöngyös-Mátrafüred vonal a borszőlőkkel beültetett kertek mellett halad. A Farkasmály-Borpincék megállóhely után (innen 250 m-es séta a szépen rendbe hozott pincesor) a Sár-hegy oldalában hétvégi házak és a Pipishegyi Sportrepülőtér alatt a kedvelt üdülőhely, Mátrafüred központja a vasút végállomása. A 22 perces út során gyönyörű a kilátás a város és a Mátra bércei irányába.

A másik fővonal, a Gyöngyös-Lajosháza útvonal Gyöngyössolymos irányába indul. A patak folyását követve izgalmas vonalvezetéssel kanyarog át a falun. A patakot egy ritka megoldású, ferde, 33 m hosszú hídon íveli át, majd a falu után a Kis-hegy andezit szikláiban gyönyörködhetünk. Az egykori fűtőházat elhagyva ismét a patak mellett kanyarogva a Cserkő megállónál éri el az erdőt. A végállomás Lajosháza barátságos tisztásán található.

Mátra Múzeum-Orczy kastély

A Mátra Múzeumnak helyet adó kastély a történeti dokumentumokból ismert udvarház helyén 1770-ben jön létre. Építtetője Orczy Lőrinc. A kastély mai formáját az 1824-26-os átépítés során nyerte el. Az átépítés a kor divatirányzatának megfelelően klasszicista stílusban történt.

A korábbi U-alakú épületet ekkor zárják be észak felől, s ezzel kialakul a napjainkig fennmaradt zárt belső udvar. Az épület külső homlokzati megjelenésével ellentétben a déli és nyugati szárny belső kialakítása során megőrizték a barokk tereket.

Az elmúlt ötven év során az épület múzeumi funkciója fokozatosan alakult ki. Az egyre bővülő múzeumi tevékenység, és a kastély, valamint kertje műszaki állapota tette szükségessé a teljes felújítást.

Erre, hosszas előkészítő munka után 2002-ben nyílt alkalom, Gyöngyös Város Önkormányzata, és az épület tulajdonosa, valamint a múzeum fenntartója, a Heves Megyei Önkormányzat közös programjának eredményeként. Megkezdődött a kastély és kert revitalizációjának és felújításának a tervezése, az épület és kastélykert műemléki feltárása. Az előkészítő munka eredményessége a sikeres ROP pályázatban nyilvánult meg, mely megteremtette az alapját a kastély és részben a park felújításának, korszerűsítésének.
 

A műemléki és történeti kutatások lehetőséget adtak arra, hogy a kastély egyes részein a korábbi barokk periódus építészeti emlékei is visszaállításra kerüljenek. Így lehetett kialakítani többek között a múzeum központi rendezvényterét.

A kert revitalizációja során a leglátványosabbak a kerítések és gloriettek felújításai.

Az Orczy kastélyban a helytörténeti, vadászattörténeti és az őslénytani kiállításokat tekinthetik meg a látogatók. Itt látható Magyarország egyetlen teljességében megmaradt mammut csontváza, mely nagy érdeklődésnek örvend. Első alkalommal 1970-ben állították ki a Mátra Múzeumban. A csontvázat egyébként 1949-ben Mátraderecskén találták meg egy ásatás során.

Az öt egységből álló állandó kiállítások forgatókönyveit a múzeum munkatársai (Báryné dr. Gál Edit és dr. Pálos Lászlóné), valamint külső szakemberek készítették (dr. Hably Lilla MTM, dr. Szakáll Sándor ME, dr. Dávid Árpád EKF), a kiállítás technikai tervezői Bánkuti Albin és Láng-Miticzky Gábor.

További látnivalók

1969-ben a kuruc generális temetésének 260. évfordulóján a Ferences templom melletti téren avatták fel Mihály Árpád fiatal szobrászművész bronz Vak Bottyán lovasszobrát. A ferences kolostor közelében áll a Szentlélek kápolna. A kisméretű gótikus kápolna már a 15. században állt. Egy utcával feljebb, az Arany János utcában találjuk a Református templomot. A reformátusok Gyöngyösön 1782-ben kapták meg a templomépítési engedélyt Rábl Károly tervére. 1792-ben kezdték építeni, a puritán épület 1844-ben nyerte tornyos, klasszicista homlokzatát.